• Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található Gellért-hegy különösen népszerű turistalátványosság. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pálvölgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
• Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vízű (50-70 °C) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.

A név eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott.

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelvekenbarlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél OfenVárhegyre alkalmazták ezt a nevet. néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Történelem

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1–5. századrómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel. között a

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918–1919-es őszirózsás forradalom és TanácsköztársaságII. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották. eseményei. A

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), minek révén létrejött az ún. Nagy-Budapest.[3] Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

A városhoz kapcsolódó személyek

Önkormányzat és közigazgatás

Budapest kerületei

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobbparton, Buda és Óbuda, 7 pedig a balparton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott.

1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten.

1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.

A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (pl. Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (pl. Óbuda-Békásmegyer).

Budapest városrészei

A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életben. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településselÚjpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár stb. hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár stb.

Közlekedés

• A legfontosabb múzeumok
  • Magyar Nemzeti Múzeum
  • Magyar Nemzeti Galéria
  • Szépművészeti Múzeum
  • Budapesti Történeti Múzeum

• Könyvtárak
  • Országos Széchényi Könyvtár
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
• Színházak
  • Nemzeti Színház

• Egyetemek
  • Budapesti Corvinus Egyetem
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Károli Gáspár Református Egyetem
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • Semmelweis Egyetem

• Budapesti Tavaszi Fesztivál
• Budapest Parádé
• Sziget Fesztivál